Komposztálás

Ugyanúgy, mint a kerti témakörök többségének esetében, a dolog egyszerűnek tűnik, amíg nem kezdünk elmélyedni a témában.

Mit és hogyan lehet komposztálni?

Hogyan és vagyon egyáltalán sikerül a lebomlás kellemetlen szagát elkerülni?

Mennyit időt vesz igénybe a komposzt elkészítése és egyáltán miért érdemes készíteni?

Az alábbiakban csak néhány a komposztálással kapcsolatos legfontosabb dolog közül, melyek segítenek jobban megérteni a témakört:

  1. Az első és legalapvetőbb dolog, amire mindenkinek emlékeznie kell: A KOMPOSZTÁLÓ NEM SZEMETES!
    A gyomok magvai és gyökerei nem bomlanak le olyan gyorsan a komposzt halomban. Az elkészített komposzttal együtt a virágágyásra kiöntve több gondot okozhat, mint hasznot hozhat. Hasonló módon a porszívó zsákokat, elhasznált papírzsebkendőket, vagy állati ürüléket is (a hulladék szelektálásáról szóló aktuális jogszabályok szerint) a megfelelő hulladéktartályba kell dobni.
    Minden bizonnyal nem szabad a komposztálóba dobni a zöldségek és gyümölcsök (pl. déli gyümölcsök) héját és maradékait, melyek peszticid tartalma erőteljes hatást váltat ki. Ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy a vegyi anyagok a komposztba és ezzel a veteményesbe is bekerülhetnek. A kávézacc, az elhasznált teafilterek vagy a papírszűrők komoly mennyiségű ciknet és rezet tartalmaznak, ezért nem igazán alkalmasak komposzt készítéséhez.  Ugyanez vonatkozik a hamura, mely nagy mennyiségű nehézfémet tartalmazhat. Szintén kerülni kell a főtt étel maradékot is, mert az szalmonella veszéllyel fenyeget és nem kívánt vendégeket is vonz (pl. patkányokat).
  2. A MEGFELELŐ KOMPOSZT ANYAG A SIKER KULCSA. Ezek szerint mit és hogyan kell komposztálni?
    Először is a komposzt megfelelő „működéséhez“ a legoptimálisabb két rész szárazanyag és egy rész nedves anyag keveréke. A száraz (strukturális) anyagok között említhető a felaprított faág (pelyva, fa aprólék), fakéreg darabkák, száraz levelek, forgács, szalma, kerti növények és sövények levágott gallyai. A nedves (un. puha) anyagok közé sorolhatók a virágágyásból vagy erkélyről származó virágok maradványai, lehullott gyümölcsök, termés maradvány, nyers konyhai növényhulladék, friss levelek, cserje levágott részei és a lenyírt fű.
  3. A KOMPOSZT ÉRLELÉSE
    Optimális körülmények között a komposzt érlelési ideje kb. 1 év. Tavasszal előkészítve viszont már általában a nyár végére megérik (a magasabb hőmérséklet és páratartalom révén).  Az ősszel előkészített komposzt gyakorlatilag változatlan formában eláll tavaszig, mivel a mínuszos hőmérsékleten nem működnek az anyag lebomlásáért felelős szervezetek. Az érlelés felgyorsítása érdekében a komposztáló ládát fekete fóliával le lehet takarni (visszatartja a nedvességet és a meleget).
  4. Honnan lehet megismerni a kész komposztot?
    Minden bizonnyal szükség lesz villára. Húzza le az első (legfelső) réteget úgy, hogy egyre kevésbé látszódjanak a szerves maradványok.  A kész komposzt barnás színű, kézbe véve széthulló állagú, földszagú massza. A kész komposztban nehezebb hernyót találni.
  5. A KOMPOSZTÁLÓNAK MINDIG KELLEMETLEN A SZAGA.
    Ez határozottan nem igaz! A rossz szagért a fermentációt okozó anaerob baktériumok a felelősek. Ilyen helyzet két esetben fordulhat elő: amikor a komposztálóba túl vastag rétegben teszünk nedves anyagot (a réteg nem engedi át lejjebb az oxigént), vagy ha a komposztáló műanyagból készült és nincs szellőzése. Éppen ezért olyan fontos művelet a komposzt villával történő megforgatása. Ez a művelet lehetővé teszi az anyag elkeverését és lélegezteti a komposzt alsóbb rétegeit.
  6. MIRE KELL A KOMPOSZT?
    A komposzt nagyon értékes anyag. A komposzt révén megtakarítjuk a talaj minőségének javítását szolgáló műtrágyára, valamint a talajra szánt pénzt. Ezen túlmenően a komposzt „segít“ megsemmisíteni a zöld hulladék egy részét.  Értékes tápanyagokat tartalmaz, melyek a növények a megfelelő fejlődéséhez használnak fel.